Tényleg céltalanul kóborlunk ezen a világon?
Thondup Tulku Rinpocse tanítása
A buddhista filozófia szerint bárcsak tisztán látnánk, hogy minden bajunkat saját ragaszkodásunk okozza.
Minél szorosabban ragadjuk meg Önvalónkat annál nagyobb lesz a kínszenvedésünk tudatlanságunkban.
Amikor egyre jobban ragaszkodunk ezáltal egyre szorosabban kötődünk (magunkhoz, környezetünkhöz, tetteinkhez, céljainkhoz, vágyainkhoz…) és ezzel mozgásba lendítjük szanszára kerekét.
Beindítjuk a szenvedés, saját szenvedésünk körforgását. Bármilyen jól is érezzük magunkat, akkor is úgy érezzük, hogy bármelyik pillanatban lecsaphat ránk a szenvedés!
Ezért gyakran görcsösen ragaszkodunk ahhoz amink van mert félünk, hogy elveszítjük azt.
A buddhista filozófia szerint céltalanul kóborlunk ezen a világon vakon feledve azt a belső erőt, amely megszabadíthat a bennünket szenvedéseinktől.
Elménk folyamatosan gyártja a vágyakat és ellenszenveket. Földi életünk során megbabonázva táncolunk az elvakultság a sóvárgás és a gyűlölet nótájára.
Az elégedetlenség még a boldogság röpke pillanataiban is folyamatosan a nyomunkban lohol.
Olyan az egész mint egy rossz álom és mi mégis amíg valóságosnak hisszük addig a rabjai is maradunk akár életeken át.
Ahhoz, hogy felébredjünk el kell oszlatnunk a felhőket amelyek beárnyékolják tudatunk valódi természetét.
Az Önvaló fogalma:
A buddhizmusban az önvaló fogalma minden mástól független önálló létezőt jelöl a buddhista filozófia egyik fő célja az ilyen önvaló tagadása mind személyes mind tárgyi szinten amely szerint ugyanis a szenvedés fő oka az önvalónk megragadása és el nem engedése.
A Szanszára vagy Szamszára jelentése:
Szankszkrit szó jelentése vándorlás, átvitt értelemben létforgatag, a születés és a halál körforgása.
A buddhizmusban a szanszára a folyamatosan ismétlődő születések és halálok sorozata, amely a közönséges lények Én-hez és tapasztaláshoz való ragaszkodásából és berögzüléseiből fakad.
Thondup Tulku Rinpocse
A tibeti buddhista nyingmapa iskola szakavatott mestere. A tibeti kultúra egészségmegőrző hagyományaiból készített kivonatot a nyugati olvasók számára. Tanításai nem csak a test és a tudat, hanem a szellem egészségéről is szólnak, hiszen mint nyilvánvalóvá teszi a test, tudat, szellem hármasa szétválaszthatatlanul összetartozik.
Amilyen mértékben képesek vagyunk lazítani az Önvaló megragadásának kényszerén (kényszer-Én), annyira el tudjuk engedni a valóságlátásunkat korlátozó és fojtogató kisebb nagyobb személyes ügyeinket.
Ezáltal képesek leszünk feloldódni egy olyan érzésben, ami az önmagunkról és a világegyetemben elfoglalt helyünkről alkotott tágasabb szemléleten nyugszik.