Miértem
Hogyan és miért jött létre ez a blog?
Eddigi Önismereti utam során sokat tanultam magamról, de azt is észre kellett vennem, hogy a környezetem az én világom egyben egy Tükör számomra amit én magam hoztam létre magam körül.
A családom az ismerőseim, barátaim tudatosan vagy tudattalanul de tükröt tartanak nekem és nem csak az Egómnak! Tudom mert megtapasztaltam, hogy nem mindig jó belenézni ebbe a tükörbe.
Persze vannak olyanok akik ezt még nem értik nem látják a tükröket és ezért bele se tudnak nézni. A jó hír hogy idővel mindannyian észrevesszük őket és vagy hajlandóak vagyunk szembesülni a látottakkal változtatni és ezáltal jobbá válni vagy tudatosan elfordítjuk őket magunktól.
Egyesek inkább szisztematikusan képesek szilánkosra törni az életük során felbukkanó tükröket. Ezáltal tudattalanul az áldozat szerepkörében élvezhetik a gyötrődést és drámák sorozatát életük folyamán.
Legutoljára a Sorsnak többször is fel kellett mutatni azt a bizonyos tükröt számomra amibe eddig nem voltam hajlandó úgy igazán belenézni. Ez a tükör nagyon egyszerűen azt mutatta meg nekem, hogy segítenem kell bizonyos embereken, hogy tovább tudjanak haladni az útjukon.
A legdurvább felismerés ekkor az volt számomra, hogy én sem fogok tudni tovább haladni az utamon ha ezt a tanitást nem fogadom el!
Az elmúlt években többször voltam csoportos elvonuláson és különböző önismereti táborokban. Ezekben a táborokban általában van egy csoportterápiás rész ahol mindenki elmondja hol tart épp az életében milyen elakadási vannak mi a legnagyobb problémája amire keresi a választ.
Én nagyon szeretem ezeket a foglalkozásokat mert minden egyes részvevő útjában és elakadásában voltak számomra hasznos felismerések. Megláthattam, hogy a többiek miben vannak elmerülve éppen.
A közösségben ilyenkor mindenki Tiszta szívből beletette azt a segítő gondolatát érzését, megérzését amvel úgy érzete, hogy segíthet a másiknak. Ezzel én is igy voltam természetesen.
Igaz én nem szoktam sokat beszélni, ha nem kérdeznek mert inkább a külső szemlélő pozícióját szeretem. Persze amikor rám esett a sor akkor mindig csak egy-két kérdést tudtam feltenni az illetőnek mi csak „úgy” feljött belőlem. Ha nem esett le neki akkor tovább vezettem a kérdésekkel ameddig rá nem jött hirtelen, hogy mi a megoldás az Ő problémájára.
Amikor az Igazi miértre megtalálod a Mesterkulcsot a többiek segítségével után szinte azonnal 100%-ban felszabadulsz és kicserélődsz. Ezekben az Önismereti táborokban a kötetlen privát beszélgetések során mindig azzal jöttek a többiek, hogy nekem ezzel kéne foglalkoznom mert én tudok a legjobban kérdezni az adott csoportban. Nekem a legjobbak a meglátásaim és kivétel nélkül mindenki tőlem vár segítséget. Amit én nem tudtam hová tenni mert én nem vagyok tanító csak tanuló.
Nem vagyok gyógyító nem vagyok pszichológus mentor, de még csak spirituális coach sem. Nem végeztem ilyen iskolákat nincsen semmilyen spirituális végzettségű papírom. Hiába mondogattam, hogy van nekem civil foglalkozásom, családom, kötelezettségeim saját problémáim saját utam és megoldandó feladataim. Persze a kifogásaimra mindig jöttek csípőből a válaszok amikkel igazából nem nagyon tudtam ellenkezni.
Egy teljes estén és éjszakán két barátom is a táborban arról győzködött, hogy konkrétan gyémántokkal a zsebemben koldulok vegyem már észre! Megígértem nekik, hogy amennyire az időm engedi segíteni fogok másoknak is természetesen csak had menjek már aludni.
Azt tudtam, hogy megtartom a szavam de ekkor még úgy gondoltam, hogy nem sokan fognak hozzám fordulni és majd lesz valahogy. Ezen az éjszakán hajnali 2 körül feküdtem le nagyon kimerülten. 2 óra alvás után felébredtem az erdő közepén minden külső zaj vagy ok nélkül és nem is tudtam visszaaludni. Mivel csodás csillagos nyári éjszaka volt gondoltam kimegyek meditálni egyet.
A meditációban feladtam ezt a Segítői vállalásomat Istennek, mondván ha mindenható akkor majd ő segít nekem megoldani újdonsült vállalásomat. Hajnalig tartó közel 3 órás meditáció végére már tudtam, hogy mit kell tennem és kik lesznek akik segítenek benne hogy segíthessek annak akit hozzám küld a Jóisten.
Persze másnap azért még voltak bennem kételyek de elkezdtem felvenni a kapcsolatot azokkal akiket az én segítőimnek jelöltek ki. Az első segítőm Beus volt aki már régóta szintén a segitői úton jár mint spirituális coach. Tőle nagyon sokat kérdésemre kaptam választ és útmutatást első körben.
A tábor után rögtön nyaralni mentünk a családdal a balcsira 2 hétre. Itt derült ki számomra nem véletlenül, hogy az egyik nagyon kedves balatoni szomszédom egy mester-coach 30 éves nemzetközi és hazai karrier tapasztalatával a háta mögött aki még most is aktív és többek között coachokat is mentorál. Egy balaton parti séta alatt átbeszéltem vele a számomra még kérdéses pontokat az én esetemben és után már tudtam, hogy mit is kell tennem pontosan. Innen már csak egy ugrás és egy-két hónap vezetett a Blog megírásához.
Röviden összefoglalva az eseményeket ezért és ilyen okból jött létre a Spirituális Önismereti Útkereső blog, hogy segítsen azoknak akik ide találnak és úgy érzik, hogy szükségük van egy segítőre utuk folytatásához. Ez a segítő Én lennék most Számodra ha te is ezt gondold és így érzed.
Arról, hogy hogyan miként és miben tudok neked segíteni azt itt találod: Segítségem
Az Örömteli anyagiakat itt találod: Segítségem
Horváth László Bálint
Hlb7112kukacgmail.com
+36-20-39-84-123
Kérlek csak akkor vedd fel velem a kapcsolatot ha már aludtál rá egyet! Ne azonnal első felindulásból írj vagy hívj. Gondold végig az aktuális problémád, elakadásod annak fényében, hogy én vagyok-e most a te segítőd ebben! Erre az általam is alkalmazott legjobb módszer, hogy lefekvés elött (22h elött) leírod a kérdésed egy papírra, leteszed az ágyad mellé a szekrényre, elalvás elött kéred Istent, Univerzumot, Őrangyalod – attól függően te melyikben hiszel- segítségét és reggelre már megkapod a választ amikor újra ránézel a papírra.