Az első eset tanulmány legyek én magam 1. rész
Szeretném megosztani veletek hogyan kezdődött az én Önismereti utam, mikor és miért is kezdtem el felkutatni a belső világom. Nálam 2010-ben borult ki először a bili annyira, hogy elkezdtem keresni a miértet. Ezen események után kezdtem el vezetni a spirituális naplómat is amely első fejezetből másolok most ide egy részletet.
Az egész a 2009-es gazdasági világválsággal kezdődött ami igazán 2010-re érte el Mo.-ot és az Európai uniót. Megszülettek az ikrek és elkezdünk építkezni is. Hiába csináltam mindent úgy mint rég már nem volt elég. Egyre több és több pénzt kellett „előállítani” keresni, kölcsönt felvenni stb.
Azon kaptam magam, hogy egy pénztermelő gépként funkcionálok a nap 24 órájában. Kimerültem testileg, lelkileg, szellemileg és azt vettem észre, hogy nem elég és még mindig nem elég.
Egyik éjjel arra ébredtem, hogy felmerült bennem egy kérdés és nem hagyott visszaaludni, mire való ez az egész pénz termelősdi?
Boldogabb vagyok tőle ha többet keresek?
Több időm marad a családomra ha többet dolgozom?
Biztos, hogy a hiteleket azonnal vissza kell fizetnem?
Egyáltalán mi okoz számomra igazán tartós boldogságot?
Mi értelme ennek a célkitűzősdinek ha nem élvezem a gyümölcsét?
Szép, boldog és szerető családom van. Álmaim családi házában lakunk amire mindenki azt mondja bárcsak neki is ilyen lehetne stb.
Persze a belső ördögi hang mondogatta, hogy hiányzik még egy ilyen olyan autó egy vitorláshajó stb de legbelül érzem, hogy ezek igazán már nem boldogítanának, legfeljebb a családom és magam kényelmét szolgálná. Eddig azt tanultam, hogy ha vannak céljaid akkor azok visznek előre és nem is a célba érkezés ad igazán nagy boldogságot hanem az odáig vezető út és az arra való visszatekintés a célba érkezés után. Ezzel egyet is értek mert ezt az érzést már én is megtapasztaltam szerencsére többször is az életemben és látom, hogy mennyi embernek nincsenek semmiféle céljai és ez mennyire rombolóan hat az emberi elmére.
Most már tudom, hogy a védikus irodalomban is több mint 5000 évvel ezelött leírták ezt az állapotot mint az 5 fő szenvedés egyikét. Amikor a céljainkért annyit dolgozunk, hogy belegebedünk és végre megkapjuk amit akartunk nagyon rövid ideig élvezzük azt a gyümölcsöt amit elért sikernek hívunk. Természetesen a megérdemelt „jutalmunk” nem lesz más mint a csalódottság és frusztráltság.
Szóval ezeket a gondolatokat szép lassan fogalmaztam meg magamnak és persze mindig felbukkant egy kérdés bennem.
Miért vagyok itt mi az értelme az életemnek?
Csak a célok csak a pénzteremtés, gyüjtögetés aztán azok javakra való elcserélése a rövid ideig tartó élvezetekért?
Mi értelme az utódnemzésnek?
A gyerekek felnevelése egy darabig majd útra bocsátásuk az életbe hozzánk hasonló mintával? Legyenek ők is célalkotók és megvalósítók és a rendszer hűséges katonái és szolgái?
A válság hozta ki belőlem, hogy arra a döntésre jutottam felhasználom a válság hozta változás időszakát hogy egy kicsit befelé figyeljek magamba és magamra is ne csak a családomra és az anyagiasult céljaimra. Elhatároztam megpróbálom megkeresni, hogy mi a létezésem célja itt és most a földön! Tudtam hogy ez nem egy rövid távú projekt lesz de akkor is meg kell tudnom, meg kell bizonyosodnom hogy mi ez itt körülöttem!
Na de hol is kezdtem a kutatást. Mint jól nevelt tanuló elkezdtem kutatni, tanulni, olvasni. Sok féle fajta könyvet vettem a kezembe de csak kevés volt teljesen új számomra.
Könyvek: Ghislaine Saint-Pierre Lanctot: Mi a fenét keresek én itt
Persze sok infó és tév infót találtam az interneten jöttek a levelek a világvégéről a pólusváltásról 2012-ben is és a sok más hamis jövendölés. Nem kellett már ahhoz nagyon ezotérikus gondolkodásúnak lennie bárkinek is a földön hogy belássa a következőket:
A világ rossz irányba halad a mostani fogyasztói társadalommal és a kiegyenlítetlen óriási életszínvonalbeli különbségekkel. Nyugaton dobálják ki az ételre a pénzt míg afrikában vagy keleten több millióan éheznek.
A bankvilág és a pénz irányitói már nagyon a végét járják a pü.-i rendszer burkolata erőteljesen repedezik
A földet folyamatosan szennyezik a modern civilizációs betegségek.
A földön még most is folynak „csenedes” háborúk a nyersanyagokért már lassan egy évszázada irtják egymást fegyverrel az emberek.
A legnagyobb vallásirányzat –kereszténység- a földön szintén zsákutcában találja magát nem tud mit kezdeni az ateistákkal és az iszlám terjedésével.
A földön megszokott éghajlatok kezdenek felcserélődni, egyre gyakrabban egyre nagyobb természeti katasztrófák váltják egymást, földrengések, árvizek, esőzések, cunami stb
Egyszóval érik a változás ez már érezhető de hogy miként és mikor megy végbe azt senki sem tudja még! Legalább is szerintem. Az emberiség pedig nem akar ezekkel a tényekkel szembenézni nem akar tudomást venni róla. Mindenki ül a langyos vízben és várja, hogy lassan felforralják őket mint a békákat.
Szóval én úgy döntöttem, hogy ebben az „őrült” világban egy kicsit változtatok amennyire tudok és megpróbálok befelé figyelni magamba. Magamra testileg már eddig is figyeltem mert számomra nagyon fontos volt a saját és környezetem családom egészsége. Az évek során már megtapasztaltam, hogy nem lehet valakit rákényszeríteni, arra hogy egészségesen éljen vagy meggyógyuljon betegségéből ha az illető ő maga nem igazán akarja.
Megtanultam könyvekből hogy minden betegség lelki eredetű és a testi jelek már csak az utolsó előtti jelzései a léleknek vagy az elmének? Vegyed már észre ember hogy rossz úton haladsz! Sokan csak ettől az egy felismeréstől már sokkal boldogabb életet élhetnének! Persze ehhez az is kell hogy szembe merjél nézni Önmagaddal a múltaddal a tetteiddel. Ha ezt nem tesszük meg és nem akarunk róla tudomást venni akkor marad az orvos mindegy hogy milyen Dr. vagy természetgyógyász az már csak pótcselekvés lesz és hosszútávon nem fogja tudni orvosolni a bajunkat.
Könyvek: Rüdiger Dahlke: A betegség mint esély
Szóval maradtam az ép testben ép lélek elmélet mellett és 2012 januárban úgy döntöttem hogy újra mozgok minden reggel figyelek az étkezésemre rendszeresen böjtölök, nem eszek húst 40 napig. Megpróbáltam meditálni minden héten egyszer kétszer úgy hogy nem tudtam mi az mi a lényege csak annyit hogy minden gondolat nélkül figyeljek magamra belülre mozdulatlanul.
Könyvek: Rüdiger Dahlke: Belső meditáció
Könyvek: Thorwald Dethlefsen: Út a teljességhez
Sajnos rájöttem, hogy ez a belső út nem fog menni egyedül könyvek segítségével nekem. Kell valaki egy külső segítség aki mutat egy utat hogy merre haladjak. De ez már egy másik történet….
